Blog

A világ egyik legnagyobb hálózatának egyik legnagyobb vezetője hívott fel, és a következőket kiabálta a telefonba, a maga őrülten szangvinikus stílusában, hatalmas nevetéssel: „Zoli, az új könyved valami egészen zseniális! Most olvastam ki az utolsó betűig, és látod, már hívlak is! Esküszöm, én se írtam volna meg jobban! Minden szavával 100%-ban egyet tudok érteni!

Tegnap egy általános iskolában tartottam előadást a személyiségfejlesztésről 70 gyereknek. Úgy érzem, ez nagyobb para volt, mint mondjuk ugyanennyi értékesítő előtt beszélni. Nem csak azért, mert óriási felelősség, hogy milyen első benyomást szereznek rajtam keresztül a témáról, hanem mert nem könnyű onnan lelkileg felállni, hogy csókolommal köszönnek. Ugyanis ők pont akkor születtek, amikor én diplomáztam.

A pénteki tréningcsoporttal ma reggel folytattuk a munkát. Az egyik srác így számolt be a hétvégéről: "Zoli, tegnap délelőtt elővettem a könyvedet, mire a feleségem ingerülten megkérdezte, milyen dolog már, hogy vasárnap is tanulnom kell. Erre felolvastam neki néhány viccet a könyvből, mire kivette a kezemből, és utána vissza se adta. Hajnal 2-re az utolsó betűig kivégezte az egészet, úgy, hogy közben még vacsorát is magamnak kellett csinálnom.

Az utóbbi hat nap alatt nyolc különböző terület értékesítőit képeztem (faipar, vetőmag, klímatechnika, ingatlan, hirdetés stb.), mégis minden alkalommal ugyanazzal tudtam a legtöbbet segíteni nekik:1) Hogyan tudsz többet kihozni a saját személyiségedből értékesítőként?2) Hogyan figyelj az ügyfélre jobban, mint eddig bármikor?3) Hogyan tudod elérni, hogy az ügyfél megértse, mi a valódi problémája, és ő kérje a te termékedet?

Az a bizonyos flegmatikus humor...A héten egy vasipari cégnél tartottam csapatépítést. A program közben váratlanul beszóltak a terembe, hogy jöjjön ki a karbantartó kolléga, mert az egyik gépen valami kábel meggyulladt. A karbantartó kolléga (erősen flegmatikus, idős szaki), sóhajtott egy nagyot, lassan felállt, majd lehajtott fejjel, komótosan elindult kifelé, orra alatt a következőt mormogva:- Na, és, ha meggyulladt? Ami ég, az legalább nem rohad."

Az előző hétvégén arról beszéltem egy biztosító cég országos rendezvényén, hogyan ismerd fel magadban a benned futó, saját életedet szabotáló negatív programokat, valamint hogyan tudod "átprogramozni" magad a pozitív irányba. Nem volt egyszerű a kétnapos tréninget egy órába sűríteni (55 diát 12-be passzírozni), de az előadás utáni eszmecsere a hallgatóság tagjaival azt mutatja, hogy megérte ezzel dolgozni.

Két aranyos szösszenet egy rendezvényről, ahol pár napja tartottam előadást.Miután lejöttem a színpadról és elkezdtem dedikálni, egy kedves idős hölgy is kivárta a sort és félénken megszólalt: „Én még sosem fogtam kezet igazi íróval… Megengedi?” – és úgy nézett rám, mintha egy Világsztár Íróbálvány állna előtte. Mondhatom, levegőt sem kaptam hirtelen…Még fel sem ocsúdtam, mikor pár perccel később két tündéri „plázacica” jött dedikáltatni.

A végére csak beindul ez a Valentin napi játék!Ma például ez a csodálatos üzenet várt a postaládámban. "Közeledik a Valentin Nap, ezért elsősorban mindenkinek, másodsorban szerelmespároknak ajánlom a Személyiségkalauz című kihagyhatatlan és általam rendkívül nagyra becsült könyvet. A boldogság létezik, mégpedig bennünk létezik. Nem másoktól függ és nem is csak ritka alkalmakkor bukkan elő, nem csak a mesékben van jelen.

Gyakran kapok pozitív visszajelzéseket a könyveimről, de időről-időre megtalál egy olyan, ami különösen jól esik a lelkemnek.Tegnap például az egyik tréningrésztvevőm elmesélte, hogy az anyukája, egy kedves idős hölgy is elolvasta a Személyiségkalauzt, és most már megértette, miből fakadtak a gyakori konfliktusaik a férjével.

Na, ezt nevezem én profi kommunikációnak! Nem is lehet kérdés egy ilyen weboldal után, hogy benézek hozzájuk személyesen is... „Az Audiophile Szalon üzletpolitikájába nem fér bele, hogy ne az ügyfél hosszú távú érdekeit nézve tegyünk javaslatot.